Reggelizz mint egy király avagy hogyan találtam emberségre egy kifőzdében?

Ezer éve- na jó még csak 9, 5 éve amióta itt lakom Mogyoródon- tervezem, hogy megnézem a gödi termált. Nekem innen tulajdonképpen egy köpésre van, de valahogy mindig csak “terv” maradt. Egészen két héttel ezelőttig, amikor újra eszembe jutott, és akkor már nem odáztam tovább. Szuper kis retro hely, büfékkel, játszótérrel és két nagy kültéri termálvizes medencével. Az egyikben úszni lehet, az picivel hüvösebb, a másikban pedig csak áztathatod magad kedvedre a 34-36 fokos vízben. Ahogy mi is tettük, méghozzá milyen jól. 16810736_10212237018703525_884237563_oAmúgy nem én lennék, ha nem a tetőfokán tomboló tél, hidegrekordok és jegesedés közepette jut eszembe először meglátogani végre az objektumot. Az a pár lépés a medencéig papucsban, egy szál fürdőruciban és köntösben nyílván smafu, na de mínusz tízennyolcban már van feelingje. Először röhögtem magamban, hogy az időseket színes kötött fejfedőkben úszkálva látom nem a megszokott műanyag virágos úszósapikban, de később amikor megfagyott a szemöldökömön a pára, illetve a hajam is deresedett ott ahol nedves lett, már mindent értettem. Mondjuk a vízben ázni nagyon jó,  és emellett szauna is feledteti a kellemetlenségeket. Apropó szauna.  Az első sikeres termál látogatásunk után ezt két hétre rá újabb követte. A kinti mínusz két fok már meg sem kottyant. Végülis a múltkori mínusz tízennyolchoz edződve már szinte mediterrán hangulatban, és ismerve a terepet otthonosan mozogva érkeztünk. Minden jó. Ja nem, ugyanis okos kislánynak sikerült egy darab tejeskávéval a gyomrámban beszambázni, amit persze már átöltözve, megküzdve az elemekkel a termál medencében ücsörögve ( délben) konstatál. Mindezt úgy, hogy azt is tudja, -mert már két hete ugye volt itt, hogy a büfék csak nyáron nyitnak majd. Na egyébként ez nem egészséges! Rohadtul nem az, ti se csináljátok, én sem mindig szoktam, de van az úgy hogy reggel nem vagyok még éhes, így elfelejtem. Mondjuk egy délután fél háromig tartó szaunázgatás mellett valljuk be nem csak egészségtelen de hülyeség is. De én ugye a szaunába be vagyok írva, másfél óra múlva a miénk, nem hagyom ki, ha már ide jöttem. És én ilyenkor erről nem is nyitok vitát. :) Gondoltam kihúzom valahogy az üdítővel amit magunkkal hoztunk, abban van némi cukor és ha végeztünk az első adandó helyen megállunk enni valamit. Ez egy útmenti kis kifőzde lett, nem messze a termáltól. A fiatal srác a pultban a kezét tördelve szabadkozott, hogy nem sok minden van, már nemsokára záráshoz készülődik. Amikor jeleztük, hogy főleg vegetáriánus ételben gondolkoznánk láttam az arcán, hogy az összes adu ásza kiesett. Igazam lett, mert pár darab rántott hús, valami pörkölt és némi kelkáposzta főzelék, maradt, de egyébként az is szalonnával készült. ( De miéééért? :D ) Mutatta, hogy össz vissz két kis rántott gombafej van, a rántott sajt ilyesmi már elfogyott. Mosolyogva, és feloldozva őt a lelkiismeret furdalás alól megvittattunk, hogy a két gomba kettőnknek kevés, a fürdőből jövünk kell az energia így megállapítottuk, hogy tovább állunk. Ekkor felcsillant a szeme, hogy van még karfiol leves, ami hús mentes. Életmentő. Kértünk kettőt, majd rávetettük magunkat. Tejszínes, meleg, fűszeres. Erős pista a kockás abroszon, de rég ettem. Na azzal is megkínáltuk. Istenien esett, pontosan olyan volt, mint ahogy anyum csinálná. Az utolsó falatoknál tartunk, amikor odaszambázik a srác az asztalunkhoz. Két villával, egy tányér zöldséges rizzsel, a tetején a két gombával mellé pedig egy kis tálban tartár. Hogy ezt ha elfogadjuk, akkor nekünk adná. Na most ez tök apró dolog, tényleg. Mondhatná az ember semmmiség. De nem az. Ezt hívják úgy, hogy emberség. És nekem úgy de úgy meg tudja az ilyesmi melengetni a szívem. Na tessék, csak volt értelme, hogy elfelejtettem reggelizni. :)

http:/. /www.termalfurdo.hu/furdo/godi-termalfurdo-111

This entry was posted in Lélek, Vegyesbazár and tagged , , . Bookmark the permalink.