Borregatta, és a dugók

Balatonon búcsúztattam a júliust!

Két éjszakát töltöttem Balatonkenesén, ahol az első Borregatta vitorlás versenyen vettem részt.

Ez egy jó kezdeményezés, ahol idézem :” a nemesversengés célja, hogy a Borász és a Vitorlás társadalmat közelebb hozza egymáshoz.

Azon cégek és szakmai szervezetek részére került kiírásra, akik magyarországi bortermelők, borkereskedők, borász és sommelier képzéssel foglalkozó szervezetek és intézmények, az elektronikus és írott sajtó képviselői, akik borral és borászattal kapcsolatos kiadványokat szerkesztenek és kiadnak, vendéglátóegységek, amelyek képzett borászokat, borpincéreket alkalmaznak.”

Én a Monori Borút egyesület csapatát erősítettem, ha fizikailag nem is teljesen, de lélekben maximálisan!

A nappal a verseny jegyében telt, Balatonkeneséről indultunk, és ide is kellett visszaérkezni Balatonalmádi és Siófok érintésével.

Mi a középmezőnyben végeztünk, és bár nem ez az első vitorlás élményem, inkább csak „nehezékként” funkcionáltam, mókás történetekkel szórakoztattam őket, és néha-néha körbevittem a pálinkásüveget is, amire az indokoltnál nagyobb szükség volt, a zord időjárási viszonyoknak köszönhetően! Igen-igen az a fránya időjárás. Globális felmelegedés ide vagy oda, idén sajnos tényleg nem sok napsütésben volt eddig részünk, és ez ezen a hétvégén sem volt másként..Szerencsére a hangulat ennek

ellenére azért nem volt hűvös, köszönhetően többek között a jó társaságnak, és a helyszínen jelenlevő különböző boros pincészeteknek, ahol meg is lehetett kóstolni a kiváló nedűket!

A már általam ismert nagyobb nevek mellé, sikerült találnom egy-két leendő új kedvencet is, és egy régóta tartó kis „projektemre” is sikerült a rendezvény által pontot tennem!

Lassan két éve is megvan, hogy gyűjtöm a boros, és pezsgős parafa dugókat! Egyszer egy étteremben láttam egy nagyon kreatív díszitést belőlük, és elhatároztam, hogy én is szeretnék majd valami hasonlót. Nem volt konkrét elképzelésem, de voltak azért ötleteim mit kezdenék velük, ha összejönnének. Bár szeretem a finom borokat, akkora mennyiséget talán nyugdíjas éveimre tudnék elfogyasztani amiből már lehetne is  alkotni, és persze a türelem sem az erős oldalam, úgyhogy a barátaimat is bevontam ebbe a tervembe.

Gyűltek is rendesen, és pont két hete véletlenül láttam meg azt a vázát, amiről első látásra tudtam ő lesz a tökéletes a születő kompozíciómhoz. Amilyen szerencsém van, nem elég, hogy utolsó darabként akciós volt, de a leárazott árból

is lejött még húsz százalék.:) A művem a borregattán gyűjtött dugóimmal kiegészítve lett pont egész! Több szempontból is jó ránézni. Egyrészt mert én csináltam és még szép is, másrészt mert jó élményeket, és persze az én drága barátnőimet juttatja eszembe, akik minden találkozásunkkor hozták nekem az újabb zsákmányokat! Köszi csajok, köszi borregatta!:)

This entry was posted in Média megjelenések and tagged , , , . Bookmark the permalink.

Minden vélemény számít!