A fény nem a hűtőben volt – Elmű vs Én 1:0

imagesTJC7CKMQEmlékszem édesanyámra, aki minden hónap elején, a konyha asztalon kiterített csekkek felett ült, és elmélyülten számolgatott. Korán belém lett nevelve az, hogy az első mindig a kötelességek lerovása, a számlák befizetése legyen. Külföldre távozásom előtt igyekeztem a közművekkel kapcsolatos restanciákat helyre tenni, amit pedig tudtam lekorlátoztam, hogy ne fizessek feleslegesen. Szüleim foglalkoznak a kis házam dolgaival, ürítik a postaládámat, tartják a kapcsolatot a ház biztonságáért felelős riasztósokkal, a szomszédokkal, sőt édesapám lelkesen rendbe tartja a kertem is. Hát nem egy lila akác köz, szegénykéim nem unatkoznak.

Egyik nap arra értek ki, hogy a házban nem szuperál semmi, ami áramról működik. Itt most kedvem lenne elsütni azt a szőkenős rendőr viccet, amikor az okosok elhatározzák, hogy lekapcsolják a házban az összes világítást, és ők megkeresik, hova tűnik ilyenkor a fény. Majd a hűtőt kinyitva meglepetten felkiáltanak, hogy megtalálták, oda bújt el.

magnetNa, most inkább ezzel nem viccelek, és ha folytatom a történetet meg is értitek miért. Szüleim hosszas keresgélés után felfedezték, hogy a házamba vezető áram vezetéket elvágta valaki. Mint kiderült, nem holmi huligánok, sokkal inkább a “kedves” Elmű keze van a dologban. A szervezet munkatársa volt kint a háznál, a villanyóra állását szerette volna leolvasni. Mivel nem tartózkodott otthon senki, a szorgalmas kollega úgy gondolta ő lesz olyan rendes, hogy a hasára ütve beír nekem egy számot, biztos ami biztos. Még jó, hogy ő ilyen kötelességtudatos, mert így az Elmű szépen ki tudta számolni, hogy az általam havonta befizetett négyezer forintos általányok összege, illetve a kalkulált óraállás szerinti számadat nem egyezik. Eszerint én bizony le vagyok maradva mint a borravaló, méghozzá kemény 7.000 Ft -al. Ezt ők gyorsan megtorolván, rendre és módra ki is küldték az összegnek megfelelően kiállított szép sárga csekket, majd mivel két héten belül nem dőlt a lé, jöttek, láttak és vágtak. Mármint le a szolgáltatásról. „Na, nehogy má megkárosíccsam én itt őket. Ezeknek a bunkó vevőknek semmi nem elég. A rezsicsökkentés aztán még ez is?”

Punch me in the face

Punch me in the face

Szerencsére az életben minden rosszban van valami jó, jelen esetben például az, hogy a szintén áramról működő riasztórendszerem ilyen esetekben átáll, így a ház emiatt nem maradt védelem nélkülnapokra. Mondjuk ez sem nekik köszönhető… És, hogy a történetünk itt ne érjen véget, a szintén áramról működő több százezer forintos átemelő szivattyúm zárlatot kapott, a tíz napig áram nélkül maradó hűtőm fagyasztója pedig totál leengedett. Nem csak a sok-sok lefagyasztott szilva kapor, és egyéb finomság miatt fájhat a fejem, sokkal inkább amiatt, hogy ezek olyan szinten szétrohadtak, hogy tele lettek kukaccal, és minden féle élősködővel, amik ellepték az egész hűtőmet. Szerencsétlen szüleim a hányingerrel küszködve, nyakig gumikesztyűben próbálták megmenteni a menthetőt, de sajnos mint a fertőtlenítés után kiderült, az egész hűtő szellőző rendszerét elleptek már. Na így történt az, hogy a kedvenc, és még csak öt éves hűtőm a Méhben kellett kikössön.

Egyébként aztán az édes drága Elmű, hogy egyem a szívüket, volt olyan kedves, hogy húszezer forintért cserébe visszakötötte az áramot. Az már csak hab a tortán, hogy leolvasva a tényleges óra-állásomat kiderült, hogy nem ám hétezer forint tartozásban, hanem sokkal inkább többezer forint túlfizetésben vagyok, lévén a házban szinte minden áramtalanítva lett. Még jó, hogy erről hónapokkal ezelőtt szóltam nekik.

ui: Ugyanitt hűtőmágnes készlet eladó, illetve nem is. Inkább hűtőt, jó áron, megvételre keresek.

This entry was posted in Vegyesbazár and tagged , . Bookmark the permalink.