Bánovics Marcsi blogja

Poloska Gate- egy házban az ellenséggel

Posted on 2018. október 8. hétfő by marcsi

Kedves naplóm. Tegnap hadi állapotot hirdettem. Eljött az a pont, hogy a vándorpoloskák olyannyira ellepték az egész házat/teraszt, hogy amikor kinézek a szigorúan zárt ablakok mögül, akkor a legdurvább Bogaras horror filmek közepén érzem magam. Lustán repkednek, néhányan az ablaknak koppannak, tömött sorokban tök nyugodtan grasszálnak a házfalon, terasztetőn, ablakokon és réseket keresnek ahol bejuthatnak. Egy hete csak egy ablakon merek szellőztetni ( azon van lukmentes szunyoghálóm), és nem tudok kiülni a teraszra sem, pedig gyönyörű az idei indián nyár. Nemrég megpróbáltam. Gondoltam egy gyors takarítás után olvasgatok egyet a hintaágyban. A gyors takarításból vagy 1,5 óra lett. Folyamatosan a nyakamba ugráltak a tetőről, és minden egyes pokróc, hintaágypárna között százával pihentek, legalábbis addig amíg nagy öklendezések közepette nem dobtam őket tűzre…Aztán olyan bűz maradt utánuk a teraszon, hogy napoltam a tervet, és rájöttem, hogy már nem babra megy a játék.

Már tavaly is megjelentek, de most úgy tűnik mintha sokkal többen lennének, úgyhogy ideje komolyabban vennem ezt a problémát. Lejárt a mosás, de mostanság kintre biztos nem teregetek. Az előző adag mosott ruhát is ellepték, ahogy szedtem be és hajtogattam őket sorra hullottak ki a redőikben megbújt kis büdös teremtmények. A teregetéssel a nagyobbik baj az, hogy a teraszon maradt a ruhaszárító,… Úgyhogy most tervet szövök, hogy tudok kijutni úgy a házból, hogy a bejárati ajtó nyitásakor ne azonnal ötven darab poloska repüljön be vakmerő bázisugró módjára.. Amit utána percekig hajkurászhatok. Hozzáteszem a házba beszállt egyedeket eleinte zsepkendőbe vagy klotyópapírba tettem, óvatosan, nehogy szétnyomjam őket és kieresszék a bűzüket- na meg nagy a szívem mondom nem ölünk meg élőlényt csak úgy- és aztán papirostul tettem a szemetesbe. Mivel valahogy onnan is képesek kikommandózni magukat, és ahogy egyre többen lettek egyenes arányban fogyott a türelmem is, empátia ide vagy oda az utóbbi napokban a wc-be dobáltam őket, sőt az egyik ajtónyitó támadásuknál már a porszívót is bevetettem.

Szóval ha harc legyen harc, nem húzom fel a fehér zászlót ( amúgy abba is beletelepednének), nem kötök békét, nem tolerálok. Megoldást akarok, nyugalmat, és a teraszomat szeretném visszafoglalni, úgyhogy beleástam magam a hadviseléshez a dolgokba. A házból való kijutás tervezése alatt elsőnek feltérképeztem az ellenséget ( wikipédia, Bálint gazda, fórumok) majd gondoltam bedobom a problémámat a közösségi média bugyraiba is. A poloska gate nagyot robbant, és kiderült, hogy nem egyedül harcolok ezzel a bűzös problémával.

A többiek tapasztalata, és a saját magam eddig bevetett módszerei alapján összeszedtem az ellenség gyenge pontjait, és az ellene bevethető módszereket, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Volt aki az elfogadással jött, és azzal, hogy fogadjuk el a természet térhóditását. Ööö. Lehet a panel nyolcadik emeletéről ez kedves gondolatnak tűnik, de nálam az erdő mellett ez már nem opció. Van neki elég tere, ne nálam hódítgasson. Vegetáriánus vagyok, mert sajnálom az állatokat, és a darazsat is inkább kihajtom a házból, mint hogy lecsapjam, de poloska, és a molylepke ügyében nyugodtan lehet kőszívűséggel vádolni. Mindkettő MONDJON LE. Vagy inkább csak forduljon fel.
Szunyogháló. Aham. Védekezésnek talán megfelelő, bár jaj annak aki trehányul tette fel, mert ha icipici rést találnak a pajzson neked lőttek. Illetve az invázió ellen nem mész vele sokra. Hiába van szúnyoghálóm, attól még teregetni és a teraszra kiülni ugyanúgy nem tudok.
Cipőtalp, ikeás katalógus, egyéb kemény tárgy alkalmazása lecsapás céljából. Nos, ez nálunk nem opció, ugyanis túl sokan vannak, hogy cipővel ütögessem őket. Emellett mivel ha megijednek bűzt eresztenek ki-ami már egy darabnál is, de ekkora mennyiségnél komolyan ocsmány tud lenni- hosszútávon nem megoldás. Egy-egy egyénre mondjuk alkalmaztam, és akkor jó nagyot oda is vágtam, minden dühömet beleadva a kis genyó szétloccsantására.
Sokan említették a kávéskanál szódabikarbóna, fél kávéskanál ecet, víz, szórópisztoly keverékét, és had szóljon. Nálam speciel ettől csak picit megszédültek, mert nem vettem észre rajtuk változást. Volt olyan ismerős aki full ecet szórásával is próbálkozott, szintén kevés sikerrel. Mondjuk lehet magamat befújom az ecetes keverékkel, csak amíg kimegyek a ruhaszárítóért, hátha védve leszek.
Borsmenta, menta, levendula illóolajak bármelyike vízbe csöpögtetve, és szórópisztoly. Erről is sokaknak megoszlik a véleménye, de inkább a nem hat felé áll a mérleg, legalábbis az én statisztikáim alapján.
Szappanos lavór víz, jól megvilágítva, és a tervek szerint ebbe belemennek. Volt aki kipróbálta. Lehet eszesebb bogarakat fogott ki, mert nagy ívben elkerülték a nekik kikészített, egyedien díszkivilágított szappanos fürdőt, sőt szerinte ha megszomjaztak ittak is belőle.
Hunor – magyar gyártmányú szivar illetve egyéb dohány ecetbe téve kb 1 napig áztatva. Arra nem tért ki a fáma, hogy aztán ezzel a lével permetezed, vagy szintén a lavóros módszerre apellál, de jövőre az is lehet ezzel is felszerelkezem. ( Amúgy nem tudom ez most jó reklám e vajon a Hunor nevű dohányt forgalmazó cégnek. :D )
A sima vízben nem fulladnak meg kb fél óráig. ( úristen akkor a klotyó sem volt tökéletes megoldás ) Ezért tömény szappanba kell őket dobni. Egy műanyag palack aljára 5-10 cm szappan, ha biztosra akarsz menni, levágod a palack tetejét, és fordítva visszacelluszozod, úgy tuti nem mászik ki, és bedobni is könnyebb. Aha. szóval fogjam meg és dobjam bele? Akkor ez sem opció.
Karate magyar permetezőszer, ha a növényeket befújod nem támadják meg. ( Kell! )
Hideg Zsíroldó. Én ezt csak végső elkeseredésben, vagy festés előtt javaslom, mert barnára színez mindent. :D
Féktisztító, Hajlakk. Zseniális a magyarok találékonysága. Féktisztítóm nincs, de Van itthon egy ezer éves extra erős hajlakk amit nem használok. Ma megkapják azt is.
Nagynyomású mosóval. Egy kedves barátnőm nem szarozott. Amúgy egyre jobban tetszik az ötlet.
Állítólag valaki látta a szegedi vadasparkban, hogy a Flamingók megették őket. Hehe. Amúgy is cukinak tartom ezt a rózsaszín madarat, még egy voks amellett, hogy beszerezzek egyet.
Fűtés lekapcsolása, ezzel a poloskák a szomszéd házára remélt önkéntes távozása. Amúgy ezt kipróbáltam. Tényleg kevesebben vannak most…én meg kötött pulcsiban nézegetek kifelé, és aggódom a szomszédaim miatt. :D
Egyéb permetező és rovarirtó szerek mint Chemotox/ Raid után a Biokillre és az Envirára érkezett a legtöbb szavazat. Elvileg ha közvetlenül rájuk fújod, nagy harc árán de megöli őket. Vagy fél óra mire kifinganak, és nekem csak a teraszra 3 flakon elment, de hatásos. A jó hír viszont még az, hogy sokak tapasztalata szerint jövőre ha időben eszmélünk, és még a rajzásuk előtt befújkodunk vele mindent ahol grasszálni láttuk őket ( oké, tehát nekem az egész házamat) akkor elkerülik majd, mert nem bírják a szagát. Ezen az alapon lehet az ecetes/mentás/szivaros verzió is működik, de én jövőre már biztosra megyek. Ebből a szerből létezik egy extra is, én rögtön azt rendelem meg…. Az öt literes kiszerelést. Megmondtam, ha harc hát legyen harc. :D
https://www.napibio.hu/index.php?route=product/search&search=envirahttps://www.napibio.hu/index.php?route=product/search&search=envira
https://www.napibio.hu/index.php?route=product/search&search=biokill

Posted in Vegyesbazár | Tagged bánovics marcsi, biokill, envira, irtás, napibio, poloska | Leave a comment

“Fess, alkoss, színezd át a világot.”

Posted on 2018. október 5. péntek by marcsi

Egyszer már voltam élményfestésen, akkor a Your Art kurzusát választottam, a döntésemet pedig egyvalami befolyásolta, náluk találtam meg azt az angyalt, amibe első látásra beleszerettem. Azon alkalom élményeit is leírtam bővebben, akit érdekel itt olvashatja el:

http://www.banovicsmarcsi.hu/szuleto-angyal/

Mivel rengetegen érdeklődtetek, hogy kipróbálnátok, gondoltam összeszedek pár hasznos infót az élményfestéssel kapcsolatban. Választásomban ismét maga a téma döntött, most a Buddha fejbe szerettem bele. Sokat nyomott a latban, hogy imádtam a színvilágát és persze Buddha tanításai sem állnak messze tőlem. Emellett úgy gondoltam a barátnőmnek is tetszene, akinek születésnapi meglepetésként szántam ezt az ajándékot. Sokszor mondogatom, hogy élményeket gyűjtsünk ne tárgyakat, és ez a mi barátságukra is vonatkozik. Nem akartam egy újabb cuki bizsut, sokadik fency ruhadarabot, vagy valami újabb kacatot vásárolni. Egy harmadik barátnőnket is beszerveztem, szóval még meglepetés vendég is volt. A mai rohanó világban sajnos keveset tudunk találkozni, és úgy gondoltam ez egy olyan közös program, ami maradandó emlék lesz. A szó szoros értelmében maradandó, ugyanis az elkészült művét mindenki hazaviheti.

Sok ilyen élményfestő hely létezik, és a jó hír az, hogy már nem csak Pesten, de akár Győrben, Debrecenben is kipróbálhatja magát aki szeretné.

Pár hely a teljesség igénye nélkül:

https://www.alkotasutca.hu/

http://yourart.hu/festes/?utm_source=Facebook&utm_medium=Konv.-Carousel&utm_campaign=festes-18.

http://fessneki.hu/

https://mypaint.hu/

A kiválasztásnál érdemes figyelembe venni, a kép erősségét, amit többnyire mindegyik ilyen helyen felstüntetnek a választható festmények mellett. Az angyal nekem pl. egyes kategóriájú volt, amit könnyedén és kényelmesen sikerült megfestenem, és még fotózni is volt időm közben. A Buddha már egy hármas erősségű volt, úgyhogy jó mély vízbe dobtam magunkat. Sokszor éreztem, hogy le vagyok maradva a csoporttól, és hogy versenyt futok az idővel, de mondjuk ezzel nem voltam egyedül. Az instruktorok segítőkészségével mindenki problámája simán megoldódott, és a végére megugrottuk a feladatot mindannyian. Nem kell berezelni, ha valaki elsőnek megy, és még akkor sem ha úgy véli magáról, hogy nagyon kétbalkezes. Maximum akkor tényleg valami könnyebb témát javaslok kezdésnek, de a sikerhez tényleg nem szükséges semmilyen előképzettség.

“Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi. ” (Albert Einstein)

A ár körülbelül mindegyik helyen 10.000 ezer forint körül mozog, amibe beletartozik a 3-4 órás program az instruktorok segítségével, az eszközök festékek használata, és persze az elkészült mű. Emellett mindenhol kévéval, teával, sőt valahol borral is kedveskednek.

Aki sokallja a 10 ezer forintot, és elég szemfüles kifoghat akciókat amiket a helyek alkalmanként meghirdetnek, illetve néha kuponos oldalon is megtalálhatóak a kedvezményre jogosító kuponok:

https://www.qponverzum.hu/?kereses=%C3%A9lm%C3%A9nyfest%C3%A9s&nezet=lista&sorrend=ujdonsag&oldalmeret=96&varos=budapest

Stílusosan egy Buddha idézettel zárnám soraimat:

“Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más.”

Szóval ne halogass. Szeretnéd kipróbálni magad? Szeretnél egy saját kezed által készült festményt ajándékozni valakinek, vagy csak egy kellemesen eltöltött, önfeledt pár órára vágysz? Menj, csináld. Imádni fogod!

Posted in Lélek, Vegyesbazár | Tagged alkotásutca, bánovics marcsi, buddha, élményfestés, fessneki | Leave a comment

Vegán csokoládés túrótorta

Posted on 2018. szeptember 24. hétfő by marcsi

Endometriózis diétámban a tejtermékek is kerülendők. A bennük található zsírsavak leterhelik a májat, és a szervezetben található ösztrogén szintek emelkednek. Emellett a nagyüzemi állattartás kíméletlen gépezete ( mesterségesen bejuttatott növekedési hormonok, antibiotikumok, nyugtatók, sbt) ami elveszi a kedvem a fogasztásuktól, de bevallom őszintén a teljes megvonással még hadilábon állok. A tehén tejet minden szemrebbenés nélkül ki tudtam iktatni, de a tejföl/sajt/túróról való lemondás még nem megy teljesen. Nem hittem volna, hogy a túró kiváltása ilyen egyszerű lesz, de ez a vegán túrótorta recept minden képzeletemet felülmúlta. Szerencsére az elkészítése is egyszerű, és maga a recept számtalan módon varjálható. Vegánok is fogyaszthatják, ugyanis semmilyen állati eredetű terméket nem tartalmaz, tojást sem, laktózmentes, és mivel zsiradékot sem tartalmaz akár diétás étrendbe is beilleszthető.

Elkészítés: 60 g átmosott kölest ( vagy quinoah-t) 240 g vízben, lassú tűzön, fedő alatt puhára főzük egy csipet sóval kb. 15-20 perc alatt.

A megfőtt quinoahoz/köleshez adjuk:

1 nagyobb reszelt hámozott almát
80 g Lisztet ( én most zabliszt és kókuszliszt keverékét használtam)
2 teáskanál reszelt ha lehet bio citromhéjat
1 evőkanál citromlét
1/2 teáskanál vanília őrleményt
1 marék mazsolát vagy aszalt vörösáfonyát ( ki is maradhat)
ízlés szerint édesítés ( én most kókuszcukrot használtam de lehet xilit, méz, szirupok ki mit szeret)

A sütőtál aljára zabpehely, kókuszzsír és puha datolya keverékét fektettem, és erre halmoztam a köleses részt. Ez az alsó réteg tulajdonképpen ki is maradhat. Előmelegített sütőben, 180 fokon kb. 40-50perc a sütési idő (sütő függő).

Tetejére egy kanál kókuszolaj, pupos evőkanál kakaó vagy karob por és pici víz keveréke került. Még olvadt állapotban öntjük, a már nem forró süteményre.

Posted in Konyhatündér | Tagged bánovics marcsi, Egészség, köles, napibio, recept, vegán | Leave a comment

A Playboytól az El Caminóig

Posted on 2017. november 13. hétfő by marcsi

Az augusztusi családi lapban találtok velem egy kis beszélgetést, ami az eddigi életemet öleli fel, A Playboytól az Elcaminóig címmel. Persze nem könnyű feladat két oldalba sűriteni közel negyven év történéseit, de Békési Erikának sikerült, akinek ezúton is köszönöm ismét az izgalmas kérdéseket, a tartalmas interjút, és a remek írást. Képzeljétek, miután apukám elolvasta rámcsörgött, és talán életelben először úgy igazán megdícsért, és azt mondta, hogy nem bírta sírás nélkül elolvasni, többször meg kellett állnia, mert bepárásodott a szeme, és, hogy mérhetetlenül büszke rám…Ha már csak emiatt kellett, hogy megjelenjen már megérte. Remélem nektek is tetszeni fog, fogadjátok szeretettel az internetre feltölthető verziót.

Posted in Média megjelenések | Leave a comment

Reggelizz mint egy király avagy hogyan találtam emberségre egy kifőzdében?

Posted on 2017. február 17. péntek by marcsi

Ezer éve- na jó még csak 9, 5 éve amióta itt lakom Mogyoródon- tervezem, hogy megnézem a gödi termált. Nekem innen tulajdonképpen egy köpésre van, de valahogy mindig csak “terv” maradt. Egészen két héttel ezelőttig, amikor újra eszembe jutott, és akkor már nem odáztam tovább. Szuper kis retro hely, büfékkel, játszótérrel és két nagy kültéri termálvizes medencével. Az egyikben úszni lehet, az picivel hüvösebb, a másikban pedig csak áztathatod magad kedvedre a 34-36 fokos vízben. Ahogy mi is tettük, méghozzá milyen jól. Amúgy nem én lennék, ha nem a tetőfokán tomboló tél, hidegrekordok és jegesedés közepette jut eszembe először meglátogani végre az objektumot. Az a pár lépés a medencéig papucsban, egy szál fürdőruciban és köntösben nyílván smafu, na de mínusz tízennyolcban már van feelingje. Először röhögtem magamban, hogy az időseket színes kötött fejfedőkben úszkálva látom nem a megszokott műanyag virágos úszósapikban, de később amikor megfagyott a szemöldökömön a pára, illetve a hajam is deresedett ott ahol nedves lett, már mindent értettem. Mondjuk a vízben ázni nagyon jó, és emellett szauna is feledteti a kellemetlenségeket. Apropó szauna. Az első sikeres termál látogatásunk után ezt két hétre rá újabb követte. A kinti mínusz két fok már meg sem kottyant. Végülis a múltkori mínusz tízennyolchoz edződve már szinte mediterrán hangulatban, és ismerve a terepet otthonosan mozogva érkeztünk. Minden jó. Ja nem, ugyanis okos kislánynak sikerült egy darab tejeskávéval a gyomrámban beszambázni, amit persze már átöltözve, megküzdve az elemekkel a termál medencében ücsörögve ( délben) konstatál. Mindezt úgy, hogy azt is tudja, -mert már két hete ugye volt itt, hogy a büfék csak nyáron nyitnak majd. Na egyébként ez nem egészséges! Rohadtul nem az, ti se csináljátok, én sem mindig szoktam, de van az úgy hogy reggel nem vagyok még éhes, így elfelejtem. Mondjuk egy délután fél háromig tartó szaunázgatás mellett valljuk be nem csak egészségtelen de hülyeség is. De én ugye a szaunába be vagyok írva, másfél óra múlva a miénk, nem hagyom ki, ha már ide jöttem. És én ilyenkor erről nem is nyitok vitát. :) Gondoltam kihúzom valahogy az üdítővel amit magunkkal hoztunk, abban van némi cukor és ha végeztünk az első adandó helyen megállunk enni valamit. Ez egy útmenti kis kifőzde lett, nem messze a termáltól. A fiatal srác a pultban a kezét tördelve szabadkozott, hogy nem sok minden van, már nemsokára záráshoz készülődik. Amikor jeleztük, hogy főleg vegetáriánus ételben gondolkoznánk láttam az arcán, hogy az összes adu ásza kiesett. Igazam lett, mert pár darab rántott hús, valami pörkölt és némi kelkáposzta főzelék, maradt, de egyébként az is szalonnával készült. ( De miéééért? :D ) Mutatta, hogy össz vissz két kis rántott gombafej van, a rántott sajt ilyesmi már elfogyott. Mosolyogva, és feloldozva őt a lelkiismeret furdalás alól megvittattunk, hogy a két gomba kettőnknek kevés, a fürdőből jövünk kell az energia így megállapítottuk, hogy tovább állunk. Ekkor felcsillant a szeme, hogy van még karfiol leves, ami hús mentes. Életmentő. Kértünk kettőt, majd rávetettük magunkat. Tejszínes, meleg, fűszeres. Erős pista a kockás abroszon, de rég ettem. Na azzal is megkínáltuk. Istenien esett, pontosan olyan volt, mint ahogy anyum csinálná. Az utolsó falatoknál tartunk, amikor odaszambázik a srác az asztalunkhoz. Két villával, egy tányér zöldséges rizzsel, a tetején a két gombával mellé pedig egy kis tálban tartár. Hogy ezt ha elfogadjuk, akkor nekünk adná. Na most ez tök apró dolog, tényleg. Mondhatná az ember semmmiség. De nem az. Ezt hívják úgy, hogy emberség. És nekem úgy de úgy meg tudja az ilyesmi melengetni a szívem. Na tessék, csak volt értelme, hogy elfelejtettem reggelizni. :)

http:/. /www.termalfurdo.hu/furdo/godi-termalfurdo-111

Posted in Lélek, Vegyesbazár | Tagged bánovics marcsi, emberség, gödi termál | Leave a comment

Születő angyal

Posted on 2017. január 29. vasárnap by marcsi

Egy beszélgetés során valaki megkérdezte tőlem, mit takar az, hogy hiszek az angyalokban. Nehéz az ilyesmire röviden válaszolni. Hosszabban valahogy így…

Nagyon rég kezdődött, arra már nem is emlékszem, hogy ki által. Talán nagymamámtól hallottam róluk először. Az is lehet, hogy be volt már a tudatomba épülve, mint a velem született optimizmusom is. Ki tudja, nem emlékszem kristálytisztán.

Az biztos, hogy amióta az eszemet tudom hittem a létezésükben. Be kell valljam fiatalon sokszor vissza is éltem az őrangyalom “türelmével”. Volt hogy felelőtlen voltam, és megdolgoztattam szegényt. Egyébként ebben, mármint az őrangyalok létezésében tíz évvel ezelőtt erősített meg a hitemben az élet. Azóta az angyalokkal való kapcsolatom sokkal erősebb lett, és többet is foglalkozom a dologgal. Ekkor történt, hogy fogtam magam, kimentem Indiába, és hat hetet töltöttem Mumbaiban. Igazából mondhatni a modellkedést “levezetni” mentem, 29 éves voltam már, és nagyon kerestem önmagam, illetve azt a hivatást, amivel a szépségiparból kilovagolva végre önmagam lehetek. India jó ötletnek tűnt, a jóga hazája, spirituális, meleg van és még az india kaját is imádom. Szinte gondolkozás nélkül vágtam bele. Nem is bántam meg, de az biztos, hogy életem egyik legnehezebb hat hete kerekedett belőle. Egy indiai ügynökségnek dolgoztam modellként és főleg kiemelt statisztaként az indiai színészek mellett, amit egyébként sokkal jobban élveztem is. Sokat tanultam az életről de nem kevés negatívum ért. Többször megloptak, az ügynökség sem akart kifizetni, meggyűlt a bajom az indiai kasztrendszerek kezelésével és a nagy “számmal” is. Indiában egy nő ne nagyon kérdőjelezzen meg dolgokat, vagy kérdezzen rá bármire ami a férfit kompromittálhatja. Teher alatt nő a pálma mint tudjuk. Akkor szenvedtem sokat de inkább örülök, hogy volt ez a fejezete az életemnek, mert tényleg rengeteget erősödtem. Szóval nehéz volt az egész hat hét, de a hab a tortára, vagy inkább már a koktélcseresznye,- és itt jönnek képbe az angyalok- Indiai tartózkodásom utolsó előtti napján került fel. Ezen a napon történt incidens volt az, ami óta szentül hiszek az őrangyalok létezésében. Nem beszéltem még nyílvánosan erről a kis történetemről senkinek, sőt sokáig csak két barátnőm tudta, és most sem szeretnék a részletekbe merülni. Maradjunk annyiban, hogy ott, akkor egy hajszál választott el attól, hogy az egész életem romokba dőljön. Akkor azon az estén nem csak a -hogy fogalmazzak szépen- molesztálás, de az erőszakos halál szele is megérintett. Annyira szürreális volt, ahogy az egészbe belekeveredtem, és az is, ahogy végül “megúsztam”, hogy más magyarázatot nem tudtam, tudok a mai napig mint, hogy az angyalaim velem voltak, és segítettek nekem. Tudom, ez egy eleve szkeptikus valakinek így nem biztos, hogy érthető, de ők nem is hiszem, hogy eddig eljutottak az olvasásban. :)

Azóta sokkal komolyabban veszem az angyalokat, többször beszélek hozzájuk. Van amikor hangosan, van amikor csak magamban. Néha gyújtok angyalgyertyát is, ha van valami helyzet amire megoldást várok, vagy amiben nem találom a kiutat. Egyébként már nem is konkrétan valamit kérek, csak elmondom a szituációt, és azt kérem segítsenek a nekem a legjobb megoldásban. Néha akkor is gyújtok nekik gyertyát ha jó kedvem van, vagy boldognak érzem magam, hogy megköszönjem amim van.

Egyébként is ilyen hálás típus vagyok. Minden apróságnak tudok örülni, és sokszor köszönöm meg azt amim van.

“A hála lehetetlenné teszi a boldogtalanságot. Ez az egyik legfontosabb titok, amit meg Kell Tanulnod. ” Osho

Ha el kell őket képzelnem, hol kis duci kis puttóknak gondolom őket göndör hajjal, néha kecses nőies alakoknak gyönyörű színes szárnyakkal, vagy pedig csak egy fényes gömbnek. Fogalmam sincs hogy néznek ki, hol élnek, úgy a dolgok realista része egyébként sem érdekel. Ami biztos, hogy amit kérni szoktam az többnyire megkapom, ha nem is azonnal. És ha nem akkor pedig csak azért nem, mert később egy sokkal jobbal kárpótol érte a sors. ( ezt már a tapasztalat mondatja velem. )

Rengeteg jelet is kapok, amit szintén nem könyű elmagyarázni. Például amikor valami nagyon foglalkoztat egyszercsak elédugrik egy idézet, vagy pont egy olyan zene megy a rádióban aminek sorai kapaszkodót nyújthatnak a helyzetedben. Vagy egy beszélgetés során valaki kimondja azt a bölcsességet ami neked válasz egy téged régóta foglalkoztaó kérdésre. Ismétlődő számsorokkal is üzenhetnek. Nekem a 21-es szám az ami mindig mellém szegődik ha valami nagy volumenű dolog készülődik az életemben. Egy ideje onnan is szoktam tudni, hogy jó úton járok, hogy ha bekapcsolom a telefont tuti 21 perce üzent valaki, 21-en lájkolták valamimet, 21-es hangerőn van a rádió, vagy pont a 21-es utcatáblánál nézek fel “véletlenül” az utcán.

Vagy vegyük például azt a kis apró de nekem csodás esetet, mint ami most történt velem. A bakancslistámon van egy olyan tétel is, hogy képet festeni. Annyira nem volt égető, ezért pár éve napolódott már. Pár napja a neten szörfölve egy Festő tanfolyan linkje jött velem szembe. Fess akár egy igazi művész, a kép amit festeni lehetett pont egy angyalt ábrázolt. Teljesen bezsongtam, hogy nekem ott a helyem, de pont aznap este találtam meg őket, amikor az angyal volt a téma. A jelentkezők minden nap más festmény közül választhatnak, amik egyébként különböző erősségűek, az angyal a könnyű kategóriába tartozott, tehát minden szempontból belefért az elkézelésembe. Márciusig kint vannak a foglalható időpontok, rengeteg témájú festményre be lehet jelentkezni de angyal már sajnos nem volt addig. Másnap reggel arra nyitom meg a gépet, hogy akciót hirdetnek, kivételesen a szabadon maradt helyekre jelentkezhetnek és két festmény közül választhatnak. Ugye mindenki kitalálja, hogy az egyik választható kép az angyal volt? Én pedig öt nap múlva már őrülten boldogan festegettem is. Ez lehet véletlen is, de véletlenek állítólag nincsenek, szóval miért ne hihetnék abban, hogy támogatva vagyok?

Annyit fűznék még hozzá, hogy nem csak az angyalokban jó hinni. Fontos, hogy higgy abban is, hogy érdemes vagy a jóra, hogy hidd megérdemled a jó dolgokat.

Ha valaki szintén festene szívvel ajánlom őket. Szuper kikapcsolódás, és még csak túl nagy kézügyesség sem szükséges. : http://yourart.hu/

Ha pedig te is sokszor látsz egy számot, lehet az angyalaid próbálnak tudatni veled valamit. Itt megnézheted mit: http://energiagyogyaszat.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=129740

Posted in Lélek, Nincs kategorizálva | Tagged angyal, bánovics marcsi, festés, őrangyal, yourart | Leave a comment

Avocadós vöröslencse saláta

Posted on 2017. január 6. péntek by marcsi

Avocados vöröslencse saláta.

Vegetáriánusként sok lencsét eszünk, mert tele van fehérjével, magas a rost tartalma és finom is. Rengeteg recept van a hagyományos lencselevesen vagy a főzeléken kívűl. Íme az egyik nagy kedvencem, amihez vöröslencsét használok. Ha kipróbálod, mostantól kezdve te sem csak szilveszterkor kívánod majd a lencsét.

Hozzávalók:

1 csomag vöröslencse ( 250 grammos szokott lenni)

1 db érett avocadó ( elvisel a saláta kettőt is )

1 nagy vagy két kisebb szem Lila hagyma ( nem vörös, lila! )

1 szem citrom

1 szem kápia paprika/ vagy pritamin vagy ha ez nincs pár szem koktélparadicsom.

olíva olaj, só, bors

egy csokor friss petrezselyem, vagy friss koriander

Elkészítés:

A vöröslencsét feltesszük főni egy kis kanál sóval vagy egy leveskockával. Nem kell beáztatni, sokkal hamarabb megfő, és talán kevésbé intenzív lencse íze van. Tíz perc alatt megfő, addig el is tudjuk készíteni a többi hozzávalót. A lila hagymát, a kápiát, paradicsomot és az avocadót apró kockákra vágjuk. Egy citrom levével és kb fél dl olíva olajjal összekeverjük. Apróra vágjuk a petrezselymet vagy a koriandert, és belekeverjük. Attól függ melyikkel szeretnénk ízesíteni az ételünket, vagy melyik van otthon. Mindkettő más ízhatást ad a kész salátának, próbáltam mindkét verziót, nagyon finom bármelyiket is választjátok.

Friss őrölt borssal megszórjuk, és sajtos pirítóssal tálaljuk.

UI: Az avocadóról tennék egy kis kiegészítést, és most nem a vitamintartalmát kívánom méltatni. Ez a Mexikóban őshonos, és mostanában igencsak felkapott gyümölcs mostanság egyes drogbárók újabb pénzkereseti lehetősége lett, mármint a kokacserjék helyett. Mert baromi drága, és kevés van belőle. A hirtelen megnőtt népszerűsége miatt Mexikóban és Dél-Amerika egyes részein konkrétan erdőket irtanak ki azért, hogy a helyükre ültetvényeket telepíthessenek. Ha én nem eszem avocadót valószínű nem fognak kevesebb erdőt kinyiffantani, de mindenesetre szolidarításból én ritkán fogyasztom. Szóval szeretem az avocadót, de már csak módjával.

Posted in Konyhatündér | Tagged avocadó, bánovics marcsi, vegán, vörös lencse | Leave a comment

Raffaelló golyó és Bountys túrórudi golyó a karácsony utáni kajakómához

Posted on 2016. december 29. csütörtök by marcsi

Lezajlott a Karácsony, és ahogy az lenni szokott degeszre ette magát mindenki. Én annyira nem, lévén a cukorral készült édességek tiltólistán vannak az endometriózis miatt, úgyhogy ha bűnözni akarok többnyire magamat kell kényeztetnem. Szóval megkívántam valami olyan édességet ami hamar megvan, és a kalóriatartalma sem egetverő. Így készült el a Raffaelló golyó, és a túrórudi golyó. Bevallom az alapanyagokat csak érzésre kutyultam össze, de azért megpróbálok írni valami arányt, hogy aki szeretné utánam tudja csinálni.

Hozzávalók
50 dkg túró ( ez alatt neki se kezdj, mert ez a kis szenyó eteti magát)
10-15 dkg kókuszreszelék

20 dkg darált háztartási keksz, vagy darált zabpehely
ízlés szerint méz, xilit, barnacukor stb ( én kb tiz deka xilitet tettem hozzá, ez nyílván attól is függ milyen édes a keksz amit használunk hozzá)
1 csomag vaníliás cukor

Elkészítés:

A túrót összetörjük, majd hozzá adjuk az összes hozzávalót. (Én öntöttem hozzá fél deci házi tojáslikőrt, hát mit mondjak nem rontotta el, de ez persze kihagyható. ) Kis golyókat gömbölygetünk a masszából, és alaposan meghempergetjük kókuszreszelékben. Ez lesz a raffaelló golyó. A lényege, hogy tényleg aprók legyenek a golyók, mint az igazi raffaellónál, akkor fog jól kijönni a kókuszos íz. A csokis verzióhoz én negyed tábla étcsokoládét egy leheletnyi olivaolajjal megolvasztottam, és a golyók felét egyenként lemártottam.

Hűtjük, és esszük!

Posted in Egészség/Endometriózis, Konyhatündér | Tagged bánovics marcsi, diéta, édesség, raffaello golyó | Leave a comment

Színház az egész világ és benne színész vagyok Én is.

Posted on 2016. november 26. szombat by marcsi

Reggel a telefonomat pörgetve a “kezem ügyébe” került egy cikk, miszerint Novák Erik, a Nyócker producere szereplőket keres új filmjéhez. A Ragadozók című websorozat hétperces részekből fog állni amikből végül egy játékfilm-hosszúságú történet áll majd össze. Témáját tekintve, a fiúk alá kívánnak szállni az alvilág sötét bugyraiba, abba a világba, ahol “az egyetlen értékmérő a pénz.”

Még az első kávémat sem ittam meg, de bevallom azonnal “kinyílt a csipám”, mert felkeltette az érdeklődésemet a dolog. A témája miatt nagyon, és mert kiderült, hogy Erikék egy közösségi finanszírozású filmben gondolkoznak, amiben a már meglévő szereplők mellett ( Gryllus Dorka, Fátyol Hermina, Nagy Zsolt, Derzsi János és Árpa Attila) egy online casting videóval tulajdonképpen bárki jelentkezhet. Vicces csavar, hogy az általuk már ismert, sőt velük már forgatott színészeknek is szükséges ezt a kis egyperces casting videt elkészíteni lehetőség szerint úgy, hogy az általad megformálni kívánt figura is visszaköszönjön.

Ja igen ezután picit tovább ástam a storyban, és láttam, hogy már ezek a kis casting videk is eléggé viccesre sikerültek. Meghallgattam velük a Rádió Q-n készült interjút az elképzeléseikről, magáról az ötletről, és rájöttem, hogy én ebben benne akarok lenni. Lévén egy gengszter filmben csak van egy kis bunyó, vér, lila folt meg miegymás, na meg, ha a csajokat kell öltöztetni abban mondhatni otthon vagyok.

Kiderült, hogy a vágyam annyira nem is elrugaszkodott, mert az alkotói csapatba is várnak még tagokat. Nyílván öltöztetőként vagy sminkesként gondoltam, hogy (melegen) ajánlom magamat, bár a szövegíráshoz is lehet hozzá tudnék szólni ezt-azt. Sokáig szégyelt kőbányai származásom még a végén valahol előnyömre válna, talán emlékszem még egy két szlengre, meg figurára. Na meg ne felejtsük el, volt az életemnek olyan időszaka, amikor beleláttam az alvilág felső kasztjának szórakozásába és életébe, és még ha én nem is kértem belőle, de tanulni azt tanultam sokat.

Ámde a stábtagos jelentkezéshez egy regisztrációt ki kellett tölteni, viszont sminkes/stylist opció nem volt, színész viszont igen. Oké, Balázsékkal a KészÁtverésben kétszer is eljátszottam a gaz csábítót, A Dr Mogács meg egyszer megerőszakolt ( 3.36-nál keressetek:

és egyéb szerepekben is tetszelegtem már a kamera előtt ( vacsoracsata, pókerstars, konyhafőnök )

Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő nem? Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében. Nem? Nyílván nem Gryllus Dorka babérjaira török, de ha már így alakult kitaláltam egy castingvideót, felvettük, feltöltöttük, és ha a sors is úgy akarja, lehet az életemnek lesz egy olyan szakasza, hogy picit én is “ragadozó” leszek. :)

Ti mit mondtok? Hm? Benne legyek?

http://palyazat.indavideo.hu/video/154_lett_maradhat_D_Motto_nyevtudas_szukseges

Posted in Média megjelenések | Tagged bánovics marcsi, novák erik, ragadozók, smink | Leave a comment

Kenni, vagy nem kenni, azaz miért néznek engem mindig fiatalabbnak a koromnál.

Posted on 2016. november 22. kedd by marcsi

Egyszer már írtam a kozmetikumokról.

Itt bővebben is kifejtettem miért fontos az, hogy milyen készítményeket kenünk a bőrünkre, és mik azok az ártalmas anyagok amiket nap mint nap akaratlanul bejuttathatunk a szervezetünkbe, ha nem figyelünk oda.

http://www.banovicsmarcsi.hu/az-endometriozis-es-a-kozmetikumok/

Érdemes ezeket komolyan venni, mert az egy dolog, hogy esetleg idő előtt fog a bőrünk megöregedni, vagy a hajunk kihullani, de sajnos az esztétikai problémák mellett sokkal komolyabb bajok forrása is lehet. Az egyik mumus, amiről már írtam korábban, de nem győzöm hajtogatni, a parabének.( A parabént leggyakrabban metilparabén E218, etilparabén E214, propilparabén, butilparabén néven találhatod meg a csomagoláson. )

A legújabb vizsgálatok szerint az arckrémekben, dezodorokban is megtalálható parabén nevű vegyületek egyértelműen kimutathatók a mellrákkal diagnosztizált nők szövetmintáiból. A gyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve, mert az immunrendszerük még nem fejlődött ki teljesen. A gyerekek bőre sokkal érzékenyebb a felnőttekénél, több mérgező anyag szívódik fel rajta keresztül. Ki kell ábrándítsam azokat, akik azt gondolják ha egy terméket a Tv-ben láttak reklámozva, akkor az már csak jó lehet. Sajnos nincs pozitív összefüggés, így aki valóban tiszta termékeket szeretne használni, vennie kell a fáradtságot, és utána kell olvasni a dolgoknak, mint, ahogy én is tettem. Megnyugtatlak kedves olvasó, ha már itt jársz nálam, nem kell tovább kutakodnod, én szívesen megosztom amit tudok, és megmutatom a saját kedvenceimet. Az előző bejegyzésemben, a Dm-ben is kapható Alverde termékcsaládot mutattam be, amiket én nagy előszeretettel használok. A szájvíztől elkezdve, a szappantól, egészen a sminkszereken át. Nyílván nem mindegyik terméke jött be, hogy írjak valami rosszat is, a golyós dezodorjaik elég gyengék, az alapozója nem fed erőssen, a napteje pedig katasztrófa, mert tök fehér, és amikor magadra kened a bőr nem szívja be, és elkenni sem lehet. A többi viszont tényleg klassz, kísérletezzetek velük nyugodtan. Ezek tényleg vegyszermentesek, és az áruk is elérhető.

Ami még fontos, hogy a bivalyerős mű illatanyagokkal dúsított kozmetikumok után, van aki furcsának találhatja a bio termékek állagát, illatát. Ezek sokkal gyengédebb, természetes, sok esetben natúr vagy gyógynövény illatúak. Én kifejezetten kedvelem ezeket az illatokat, de van akinek eleinte furcsa lesz. Nyílván a vegyszerekhez szokott hajunk, bőrünk is kezdetben tiltakozni fog a váltás miatt, én például vagy egy éven át szenvedtem a hajammal, és kísérleteztem, hogy melyik termék a nekem megfelelő. Mostanra viszont úgy magára talált, hogy nő mint a gomba, szóval megérte kibekkelni.

Ha valaki méregtelenítésbe kezd, akkor sem azonnal lesz meg az eredménye, sokszor például kipattog az arc, ez bizony amiatt van, hogy távoznak belőlünk a mérgek. Itt is türelemre van szükség, de higgyétek el, megéri a váltás.

A kedvenc arc kencéimet, krémeimet, lemosóimat, a Phi kozmetikum manufaktúrája gyártja.

Azt hiszem sokat elmond, hogy Spanyol zarándokutam több mint egy hónapos “sétájára” nem vittem magammal semmilyen kencét, egy pici Phi arcápolón és egy carmexen kívűl…És szinte minden nap megdicsért valaki, hogy mennyire gyönyörű a bőröm. A másik nagy kedvencem a vadrózsa varázs szemkörnyékápolójuk, ezzel páldául hetente 2x kenem be az érintett területet. Fantasztikus, természet álltal inspirált, szívvel lélekkel készült. Mindenkinek ajánlom.

13507170_1124771810897423_928636110434180167_n

A Caminon a piperéimmel

A másik nagy kedvencemmé lépett elő nemrégiben az Yves Rose termékcsalád. A samponjaikat dícsérték sokan, így azzal a céllal mentem, hogy ebből vegyek két fajtát, amit kitesztelek magamon. Az ára is teljesen korrekt, a nagy 400 millis sampont vettem 890 ftert. Csináltattam törzsvásárlói kártyát is, ami miatt a következő vásárlásomkor, kaptam ajándékba egy szempillaspirált, és ezentúl rengeteg termékhez kedvezményesen juthatok hozzá. A testápoló amit ekkor vettem, már szintén 40 százalékkal olcsóbban kaptam meg, egy álom, imádom. A következő amit megveszek majd a golyós dezodorjuk lesz, ez is paraben, és minden vegyszertől mentes, és alig kerül többe mint a drogériák roskadó polcain megtalálható vegyszeres társaik. Ja, és mi az amit én minden nap megteszek a bőröm szépségéért? Egyszer sminkeltem egy hetven éves nénit, akinek valami fantasztikus bőre volt. Ő azt mondta minden reggel, és este jéghideg vízzel arcot mos. Én addig ezt csak esténként tettem, azóta bevezettem a reggeli arcmosást is. Mert tudjátok, a kevesebb néha több.

Kincsek az Yves Rochertől

Posted in Egészség/Endometriózis | Tagged bánovics marcsi, bio, paraben, phi, tudatos vásárlás, vegyszermentes, Yves Rose | Leave a comment